A Zsámbéki-medence északkeleti részén a Pilis és a Budai-hegység találkozásánál helyezkedik el Perbál. A rómaiak idején is lakott terület volt. A XIII. sz. elején Perbár. A legenda szerint Perbaldusnak hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgáltatásaiért.
1744-ben hivatalosan megalapítják a községet Perbál néven. A sváb és a szlovák lakosság betelepítésével lett folyamatosan életképessé a település.
A XX. sz. elejére virágzó nagyközség kétezernél több lakóval, jelentős iparos és kereskedő réteggel.
A II. világháborút megszenvedte a település, 1944 decemberében értek ide az orosz csapatok...

A februári kitörés maroknyi túlélője Perbál érintésével jutott ki az ostromgyűrűből. A háború után a német lakosság jelentős részét telepítették ki Németország különböző területeire.
A rendszerváltást követően a település potenciális helyzete jó, tele tervekkel, melyeket a perbáliak kitartó munkával és tudással sikerre visznek
és innen 1999-től indul az én vállalkozásom története, mely később felveszi a Perbálablak nevet, hogy messzire vigye a település és a vállalkozás hírnevét.